Motoros találkozóra mentünk

Már számtalan találkozón voltunk, most éppen Siklós volt az úti célunk.

Mivel maga a rendezvény, három napos volt, és elég sok résztvevőt vártak, így egy a város melletti füves, reptérnek, az egyik oldalát zárták le számunkra.

 

Persze, mi is úgy készültünk, hogy egy, vagy két éjszakát lent töltünk, így a sátortól kezdve, a hálózsákokig, mindent vittünk magunkkal. Az idő is nekünk kedvezett, mert remek idő ígérkezett a hétvégére.

Az indulás

Péntekre terveztük az indulást, kora délutánra. Aznapra még volt pár elintéznivalóm, hogy el tudjunk szabadulni egész hétvégére. Szendvicseket készítettünk, aznapra, jól felpakoltuk a motorokat, talán kettő felé járhatott, mikor elindultunk.

A szél lágyan fújdogált, de jól esően hűtött minket a motoron. Ahogy fogytak a kilométerek, a hátunk mögött, úgy értünk, egyre közelebb, a célunkhoz. Körülbelül két és fél óra lehetett az út, közben megálltunk egyszer pihenni, és nem tudunk ellenállni, egy helyes út menti gyorsétteremnek. Hát nem is bánom, mert olyan finomat rég ettem, mint ott. Maga az étterem, nagyon picike, tényleg gyors kajálda. A tulaj, Ilonka néni, maga készíti a remek káposztasalátát, hús porhanyós, köretnek kérhetünk bármit, sült krumpli, rizs, amit csak szeretnénk, és mellé kenyér helyett, frissen sült pita jellegű kenyeret kapunk. Mennyi tényleg!

 dirt-bike-212247_1280Öt, hat óra körül járhatott az idő, mire odaértünk. Már szép számmal voltak ott motorosok, de persze autósok is. Volt aki lakókocsival ment, a kényelem, és az időjárás szeszélyei miatt is. mi felvertük a kis sátrunkat, kényelmesen elrendeztük bepakoltunk.

Már éppen vacsorázni szándékoztunk, mikor az egyik szomszéd, a sok közül, megjelent két pohárkával a kezében, és egy pálinkás üvegben, hogy köszöntsön minket. Igazán kedves gesztus volt tőle, és persze megkóstoltuk, házi barackpálinkát is. Hát mondanom sem kell, igencsak jóra sikerült. Kicsit beszélgettünk, aztán mondta, hogy szalonnasütés lesz nemsokára ha van kedvünk, csatlakozzunk nyugodtan. Na persze, szalonnát nem hoztunk magunkkal, nekem teljesen ki is ment a fejemből. Persze ez nem jelenthet akadályt mondta, hiszen van bővel, hoztak egy jó nagy táblával.

Magunkhoz vettünk jó pár doboz sört, ha már megyünk, ne üres kézzel menjünk mi se, és egy üveg házi gyöngyhagymával a kezünkben kerestük az ő sátrukat.

A nyársat mi faragtuk magunknak, a szalonnától kezdve, a krumpliig, hagyma, mindent kaptunk, amit szerettünk volna.

 

A tűz mellett jókat sztorizgattunk, mindenki mesélte,a maga élményeit. Szóba került, az ilyenkor mindig megvitatásra kerülő témák is, hogy ki milyen bukósisakot kedvel, javasol, zárt bukósisak vagy sem?!

Szerintem hajnal felé járhatott már majdnem, mikor én már kidőltem teljesen, és semmi másra nem vágytam, mint egy jókora alvásra.

A hétvége további része is olyan mozgalmasnak bizonyult, mint az első esténk.

Soha nem repültem még, és ha már itt voltunk, kihasználtuk a lehetőséget, és felmentünk egyesével, vitorlás repülőzni! Fenomenális élményben volt részünk, leírhatatlan volt az érzés, ami ott fent uralkodott. A repülő leszállta után, csak vigyorogtam, mint valami gyerek, persze, az adneralin, még dolgozott a testemben, és repült az is.

Vasárnapig maradtunk, utána indultunk haza. nagyon szuper hétvége volt, tele élményekkel, remélem, hogy a következő is ilyen lesz!