Az energetikai tanúsítvány áttekintése

Az energetikai tanúsítvány körül rengeteg tévhit kering, amiket most megpróbálok ledönteni. Mivel én is nemrég adtam el a lakásomat, tisztában vagyok az energetikai tanúsítvány kiállításának menetével, és célom segíteni azokat, akik elvesztek a rengeteg ajánlatban.

A másnéven e-zöldkártyának is emlegetett dokumentum egy „igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza.” Az energetikai tanúsítvány olyan okirat, ami egyúttal eszköz is, amellyel a lakás energetikai tulajdonságairól tájékozódhatunk. A tanúsítvány kiállításával javaslatot kapunk az energia megtakarítás lehetőségeire. Kiállítása kormányrendelethez között, mely 2012. január 1-től lépett véglegesen érvényre, és minden eladó épületre, vagy lakásra érvényes. Kimondja, hogy kötelező kiállítani egy úgynevezett energetikai tanúsítványt, és enélkül az ingatlan nem adható tovább. Az energetikai tanúsítvány célja az eladásra szánt objektum vevőinek hiteles tájékoztatása annak energetikai minőségéről, valamint a szükséges és végrehajtható felújítási javaslatokról, és korszerűsítésekről. Mivel energiafelhasználásunk több mint negyven százalékát az épületek fenntartására fordítjuk, ezért elengedhetetlen az épületek energiatakarékosságáról való tudomásunk.
A 2009. január elsejétől hatályba lépett rendelet szerint minden új építésű és közhasználatú épület, beleértve az állami és az önkormányzati lakásokat is, kötelező egy ilyen tanúsítvány kiállítása, az uniós ajánlásra bevezetett jogszabály pedig 2012-től kötelezővé tette ezek elkészítését a régi épületekre is.

A besorolási eredmény nem befolyásolja egyébként az ingatlan árát, mert az arról szóló dokumentumot csak az adás-vételi szerződés aláírásakor kell átadni a vevőnek, de ermészetesen egy régi építésű, szigeteletlen, nem korszerű nyílászárókkal rendelkező ingatlannál rosszabb eredményre számíthatunk, de ezzel feltehetőleg a vevő is tisztában van. Nem szívesen vesz valakai egy ütött-kopott, korszerűtlen lakást, csak akkor, ha direkt ilyet keres. Ebben esetben nem fogja nagyon érdekelni a tanúsítvány, tehát az árat az ő igényei, és a szabad szemmel egyébként is látható paraméterek határozzák meg. A későbbiekben amikor már nem lehet majd az ingatlanokat  energetikai besorolás feltüntetése nélkül hirdetni – hiszen egyébként el fog jönni az az idő is, amivel megkönnyebbíthetjük a vásárlás menetét -biztos, hogy számítani fog az ár-érték arány felmérésekor, hogy milyen fogyasztással bír az eladásra kínált objektum. Emlékszem, az előző lakásomban majdnem a gatyám is ráment a fűtésre, miközben a panelben egymást fűtöttük télen, nekem jóformán be sem kellett kapcsolnom azt.

Ez a tanúsítvány 10 évig érvényes, és ezen időintervallumon belül belül csak akkor veszíti el érvényességét, ha az adott ingatlanban olyan mértékű szerkezeti, gépészeti változtatást, korszerűsítést történik, ami befolyásolja annak energetikai besorolását. Ilyen például a falak utólagos hőszigetelése, nyílászárók, vagy a kazán cseréje. Érdemes ezt figyelni, ugyanis rengeteg trükkös ember kínálhatja ingatlanát tíz évnél korábbi energetikai tanúsítvánnyal.

A rendelet jelenleg 12 kategóriát határoz meg AA++-tól JJ-ig. A “CC” kategória jelenti a követelményeknek megfelelő szintet, 2020 után ennél rosszabb besorolású épület nem építhető. Az “AA+; AA; BB” kategóriák a követelménynél jobb, a “DD” kategória a jelenlegi követelménynél rosszabb energetikai állapotot tükröznek. Ezt az az ingatlan lehűlő felületei, a nyílászárók, azok tájolása, a padló, a födém, illetve a fűtési, és a melegvízelőállítő rendszer vizsgálata, mérése határozza meg, amit hozzáértő szakemberek végeznek el, tehát nem nagyon lehet csalni.

Egy energetikai tanúsítványt erre szakosodott cégek állítanak ki. Bátran ajánlom az e-tanusitas.eu csapatát, akik akár már egy napon belül elkészülnek a dokumentummal.